Bátran lehetek hisztikirálynő!

Bátran lehetek hisztikirálynő, ha éppen ezt dobja a gép.

Mit tegyek akkor, ha a fejlődési 'létrámnak' valahol az alsóbb fokain állok?

Még véletlen sincs okom szemlesütve szégyenkezni, hiszen mindenki megjárja ezeket is. Hosszú a lista, mi mindent kell megtapasztalni ahhoz, hogy megfejlődjek egy-egy erényt, feljebb léphessek azon a bizonyos létrán. 

Szükséges megérteni és elfogadni, hogy helye van az alacsonyabb energiáknak is. Nem választhatjuk le magunkról csak úgy, mert nem szimpatikus, vagy nem fér bele a mai társadalmi elvárásba. Van létjogosultsága a hisztinek, a féltékenységnek, a drámázásnak. Ezek mindig mutatnak valamit, fel akarják hívni a figyelmem valamire, amivel nem biztos, hogy 'önszántamból' foglalkoznék. Mert nem komfortos, ciki vagy túl fájdalmas ránézni.

Érdemes megvizsgálni, hogy mi veri ki a biztosítékot, mi az, ami bepöccent? 

Ah... mennyi minden volt nekem is régebben. És akkor még nem voltam ennyire tudatos. -Ha felhúz, hogy folyton nyektetnek valamiért, ha állandóan csörög a telefon, ha sosincs nyugtom, és a végén már felcsattanok minden apróságon...érdemes megvizsgálni, hogy hol nem tudom meghúzni a határaimat. A saját igényeimet mennyire veszem figyelembe, és képes vagyok-e mások felé kikommunikálni ezeket?-Ha felhúz, hogy a párom megnéz más lányokat/fiúkat is, ha ettől görcsbe rándul a gyomrom, ha képtelen vagyok tolerálni ezt, elszakad a cérna és röpködnek a poharak...érdemes megvizsgálni, hogy hol veszett el az önbizalmam, volt-e egyáltalán? 

Mikor hittem el, hogy nem vagyok elég jó, elég szexi, tartósan szerethető? Miért félek attól, hogy elveszthetem a szerelememet?-Ha felhúz, hogy mindent nekem kell csinálni, minden az én dolgom, a mosás, főzés, takarítás, kertrendezés, gyerek, kutya, macska..., érdemes megvizsgálni, hogy mikor hittem el, hogy nincs segítség, nincsen támogatás? Hol láttam ezt? 

Mi volt a jellemző a családomban? Miért hittem el, hogy nekem nem jár segítség, hogy egyedül kell megszakadni? Tudok-e segítséget kérni? Érdemes vagyok-e a segítségre, támogatásra?Ha őszintén képes vagyok az önvizsgálatra és felismerni a mintázataimat, már a felismerés által is oldódhatnak ezek a minták. Pláne, ha tudatosan is rágyúrok, elkezdem új sémák mentén felépíteni a jövőbeni valóságomat. Minden egy döntéssel kezdődik. Ha benne van a térben a szándék a változtatásra, a vágyott valósághoz igazodik az energia. 

Szóval, nyugodtan legyél dráma királynő, csak mindig vizsgáld meg, hogy mik a mögöttes, valódi okok.

Ma is hoztam pozitív megerősítéseket, amennyiben szeretnéd ezeket, kérlek, hozzászólásba írj IGENt, és a ThetaHealing® technika segítségével tanúsítom neked a letöltéseket.

Szabadon engedem az érzéseim felismerését elfojtás nélkül, a veszteségtől való félelem érzése nélkül. Képes vagyok az önvizsgálatra, és a mintázataim elfogadására, önmagamra vagy a környezetemre való neheztelés nélkül.

Tudom, hogyan engedjem felszínre törni az eddig elfojtott érzéseimet, anélkül, hogy ezekkel rombolnék.

Lehetséges és biztonságos elfogadni életem kevésbé szerethető eseményeit is, Istenre való neheztelés nélkül.

Tudom, hogy mit jelent felelősséget vállalni a folyamataimért, önostorozás nélkül.

Tudom, hogyan legyek türelmes saját magammal, képes vagyok elfogadni önmagamat.

Tudom milyen érzés, hogy elfogad Isten/ a családom/ a környezetem, olyannak amilyen vagyok.

Szeretettel,

Kriszti